A paleolit diéta vagy az ősember diétája azon alapul, hogy igyekszik utánozni a vadászó-gyűjtögető ősember étkezési szokásait. A vadászó-gyűjtögető társadalmakban színhúst és zöldségeket, gyümölcsöket, valamint magvakat fogyasztottak, ami nagy kontrasztban áll a neolit táplálkozással, ahol a gabonák és a feldolgozott élelmiszerek megjelentek. Lényegében a paleolit diéta egy magas fehérjetartalmú, alacsony szénhidráttartalmú étrend, ami középpontjában a nem feldolgozott halak, húsok, rostos zöldségek és bogyók állnak. Egyáltalán nem engedélyezi a tejtermékek, a glutént tartalmazó élelmiszerek és a hüvelyesek fogyasztását.
A marha, a baromfi, a sertés és a hal kiváló teljes értékű fehérjét, vagyis tartalmazzák az össze olyan esszenciális aminosavat, amit a szervezet nem képes szintetizálni. Az aminosavakra azért van szükség, hogy felépítsék az izmokat, a bőrt, a kötőszövetet, az enzimeket és a lipoproteineket. Az állati alapú fehérje magas telített zsírokat, számos vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz. Kiváló energiaforrást jelentenek.
A paleo diéta gyakorlatilag korlátlan mennyiségben engedélyezi a zöldségek nagy részének fogyasztását, különösen a spenótot, a salátát, a sárgarépát, a brokkolit, a retket, a fehérrépát, az olajbogyót, az avokádót és a paprikát. A színes zöldségek nemcsak sok vitamint és antioxidánst tartalmaznak, ami megszünteti a szabad gyökök káros hatását, hanem kiegyenlíti a magas fehérjefogyasztás savasságát is.
Annak ellenére, hogy nagy mennyiségű kalóriát jelentenek, a hüvelyesek nem képezik részét a paleolit étrendnek, mert csak feldolgozás után válnak fogyaszthatóvá, így a paleolit ősember bizonyára nem fogyasztotta ezeket. Tehát ki kell iktatni az étrendből az összes babot, lencsét, a borsót, a földimogyorót, a kesudiót, a szóját és a csicseriborsót. A hüvelyesek nagyon sok fitátot tartalmaznak, amik gátolják a tápanyagok felszívódását és elősegítik a gyulladások megjelenését a szervezetben. A hüvelyesek lektineket is tartalmaznak, amik megzavarják az egészséges hormonfunkciókat. A burgonya is kerülendő.
A kókuszzsírt, vagy más néven a kókuszolajat a kókuszpálma érett húsának megszárításából és kisajtolásából nyerik.
Édesítő hatása megegyezik a cukoréval, ám alacsony glikémiás indexének köszönhetően csak minimális inzulinválaszt vált ki a szervezetben. Hő hatására sem veszti el édes ízét, ezért használható sütéshez és főzéshez is.
Az aszkorbinsav fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát, melyek szembeszállnak a testünket megtámadó kórokozókkal, és fokozza a fehérvérsejtek működését. Jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek, a nátha tüneteit.